Túlzott a félelem a vadon élő madaraktól

A madárinfluenza-járvány terjedésének a vadon élő madarak is áldozatai. A jelenlegi járványhelyzet is azt bizonyítja, az ember beavatkozása a természet rendjébe, a nagyüzemi baromfiállományok zsúfoltan, embertelen körülmények közötti tartása nagymértékben elősegítheti eddig még nem látott méretű járványok elterjedését, amelyek mind az emberekre, mind pedig a vadon élő madarakra nézve nagy veszélyt jelentenek. - hívja fel a figyelmet a WWF Magyarország.

Az influenzavírus fokozott patogenitású (megbetegítő-képességű) törzse terjeszkedőben van. A délkelet-ázsiai esetek után idén Kínában, Mongóliában, Kazahsztánban, Oroszországban, Törökországban és Romániában mutatták ki a vírust vadon élő madarak teteméből vagy háziszárnyasokból (pulyka, csirke). Feltehetően ez okozta további szárnyasok pusztulását Görögországban és Macedóniában. A betegség nyugati irányú terjeszkedése felveti a vízimadarak általi terjedés lehetőségét.

Tények:

• Jól ismert és igazolt tény, hogy a vízimadarak (vadrécék, vadludak) hordozzák a mérsékelt patogenitású influenzatörzseket, amelyek nem okoznak látható megbetegedést és nem veszélyesek sem a házibaromfira, sem az emberre. A mérsékelt patogenitású törzsek fokozott megbetegítő-képességű törzzsé alakulhatnak azonban, ha lehetőség van a gyors és többszöri mutációra. Ehhez a feltételek a nagyüzemi baromfitartás körülményei között adottak, főleg ott, ahol kis légtérben együtt tartanak nagyszámú csirkét, kacsát és egyéb háziasított baromfit.

• A fokozott patogenitású influenzatörzs (H5N1) okozta járvány vadmadarakban 2005-ig gyakorlatilag nem fordult elő. 2005 május-júniusban azonban Kínában 6000 madár (indiai lúd, halászsirály, kormorán, vörös ásólúd) hullott el, júliusban Mongóliában 100 madár (elsősorban énekes hattyú és indiai lúd).

• A háziszárnyasokban a H5N1 vírustörzs okozta járványok viszont 1997 óta rendkívül gyakoriak Délkelet-Ázsiában, ahol közel 70 milliárd csirkét és több milliárd vízibaromfit nevelnek évente, és ahol a Föld népességének jelentős hányada él.

• Nincs tudomásunk olyan esetről, amelynek során vadmadarak fertőztek volna meg embereket a madárinfluenza vírusával. Minden emberi halállal végződött esetben a házibaromfi volt a fertőzés forrása. A fokozott patogenitású törzs vadmadarak és házibaromfi közötti terjedéséről sincsenek pontos információink. A délkelet-ázsiai és kínai járványokban a fertőzött háziszárnyasokról terjedt át a vírus a vadmadarakra és nem fordítva.

• Az influenzavírus a madarak ürülékében 2 hétig is életképes marad és szennyezett ketrecekkel, szállítóeszközökkel könnyen átvihető egyik helyről a másikra.

"Nagy a valószínűsége annak, hogy a háziszárnyasokban kialakuló fertőzés gyorsan elterjedjen a világban a madárvándorlástól függetlenül. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberre is veszélyes vírustörzsek kialakulása leginkább a zsúfoltan tartott nagyüzemi baromfiállományokban következhet be. A legfontosabb teendő, hogy megakadályozzuk, hogy a háziszárnyasok vadon élő vízimadarakkal kapcsolatba kerüljenek. Továbbá elengedhetetlen a vírussal fertőzött állományok azonnali megsemmisítése, a megfelelő higiéniai intézkedések szigorú betartatása, az érintett régiókból a baromfi termékek és a kedvtelésből tartott madarak importjának betiltása." - nyilatkozta Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója.

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a vadon élő madarak esetlegesen felmerülő irtása vagy fokozott vadászata sokkal inkább hozzájárulhat a betegség terjedéséhez. Az intenzív vadászat az egy helyen nagy tömegben gyülekező vagy telelő madarak nagyobb területen történő szétszóródáshoz vezethet, illetve nagyobb lehetőséget ad a fertőzött madarakkal kapcsolatba kerülésre. Ezzel ellentétben sokkal inkább kívánatos a vízimadarak vadászatának időleges beszüntetése, ahogy ez Romániában már megtörtént." - tette hozzá Steiner Attila, a WWF Magyarország fajvédelmi programvezetője.